Mint az köztudott, az olaszok gyors reggelijüket egy pékségben vagy kávébárban fogyasztják el. Ezek a kis bárok (amelyek a mi cukrászdáinkra hasonlítanak legjobban) és pékségek mindenféle aprósütikkel és a világ legfinomabb kávéjával kényeztetnek.  Ezért nem is volt kérdés, hogy abban a néhány napban, amit Rómában töltünk, minden reggel egy a szállásunkhoz közel esőpékségben reggelizzünk. Az első napon csak álltunk és néztük magunk körül a rohanó forgatagot, aminek később mi is a részesei lettünk. A következő napokban azonban már rutinosan álltunk a sorban, mert tudtuk, hogy mit szeretnénk enni (az egyértelmű befutó a pisztáciás cantucci) és egy asztalnál reggelizve néztük a munkába induló rómaiakat.

Hazaérve úgy döntöttem nem szeretném ezt a rituálét megszakítani és bárok hiányában most a konyhában fogyasztjuk el reggelente a cantuccit és a kávét.

 

Mogyorós-mandulás cantucci

 

Hozzávalók: 

500 g liszt (a fele lehet teljes kiőrlésű)

300 g barna cukor

100 g mandula

100 g törökmogyoró

4 tojás

1 tk sütőpor

egy csipet só

1 citrom reszelt héja

4 dkg vaj                                                                                  

 

Egy nagy tálban összekeverjük a lisztet, a cukrot, a sütőport, a sót és a citrom reszelt héját. A tojást enyhén felverjük és hozzáadjuk a lisztes keverékhez, majd belekeverjük az olvasztott vajat is. Összegyúrjuk a tésztát és két részre osztjuk. Ellapítjuk a tésztát és rászórjuk a magokat. Feltekerjük a két rudat, kicsit összenyomkodjuk, hogy a magok jól beletapadjanak a tésztába és sütőpapírral bélelt tepsibe tesszük. 180 C-os sütőben kb. 30 percig sütjük.

Ezután kivesszük a sütőből és a rudakat 1 cm vastag szeletekre vágjuk. A szeleteket visszatesszük a sütőlapra, majd 150 C-os sütőben kb. 10 percig szárítjuk.

Fedeles dobozban egy hónapig is eláll.