Csokoládé!Az aztékok titkából.
2014.03.28. 19:46, KallaZsuzsanna56
Egy kis történelem.
Aki látta a Juliette Binoche főszereplésével forgatott Csokoládé című filmet, az tudja, hogy nem csupán egy édességről szeretnénk írni, hanem egy kultikus finomságról, ami akár emberi sorsokat is képes megváltoztatni, megédesíteni. Ilyen vagy olyan formában esszük, vagy isszuk, de egy biztos: a csokoládé könnyen rabul ejti a gyanútlan kóstolót. Majszolgathatjuk tábla formában, kortyolgathatjuk forró italként és persze ami minket a legjobban érdekel: varázslatos süteményeket süthetünk belőle!
Ha a lehető legegyszerűbben akarjuk meghatározni, hogy mi is az a csokoládé, azt mondhatjuk, hogy kakaóbabból készített édesség. Alapvető összetevői: a kakaómassza, kakaóvaj, cukor, tejpor és vanília. Az étcsokoládé csak kakaómasszát- és vajat valamint cukrot tartalmaz, a tejcsokihoz tejport is adnak. A fehér csoki alig nevezhető csokoládénak, hiszen nincs benne kakaómassza. Tény, hogy a csokoládénak tulajdonított számtalan jótékony hatás csak a kiváló minőségű étcsokoládék sajátja.
Eredeti indián nevéhez, a xocolatlhoz (ejtsd: sokolatl) hasonló hangzású névként került a világ legtöbb nyelvébe, így a magyarba is.
A csokiban rengeteg fontos és jótékony anyagot találhatunk. Tartalmaz vasat, kalciumot, káliumot, vitaminokat, nyomelemeket és antioxidánsokat is, ez utóbbiak rendkívül fontos szerephez jutnak egészségünk megőrzésében és a betegség-megelőzésben.
Sokan állítják, hogy a csokoládé boldogsághormont tartalmaz. Mai tudásunk szerint ez nem így igaz, az azonban tény, hogy az agyban termelődő és többek között a boldogság és elégedettség érzéséért felelős szerotonin szintjét a csokoládé által megemelt vércukorszint növeli, így közvetve bár, de valóban boldogabbnak, elégedettebbnek érezhetjük magunkat egy kis csokitól.
Lapozzunk most bele a történelemkönyvekbe és nézzünk utána, hogy mit írnak a krónikák kedvenc édességünkről!
Amerikában az aztékok már jóval az Európai hódítók érkezése előtt is ittak csokoládét. 1519-ben, amikor a spanyolok a mai Mexikó területére érkeztek, Montezuma xocolatl-lal kínálta Cortést. A maják a kakaóbabot más dél-amerikai kultúrákhoz hasonlóan fizetőeszközként is használták. Maga a kakaó neve is utal a kereskedelemre; a „cacau” eredetileg egy ige, jelentése: venni, cserélni, vásárolni. A kakaóbab a különféle szertartásokban is fontos szerepet játszott. Érdekesség, hogy amikor az aztékok legyőzték a majákat, a hadisarcot kakaóbabban követelték tőlük. Az aztékok már fahéjjal, ánizzsal, vaníliával vagy épp kukoricaliszttel ízesítették a csokoládét.
A spanyol Cortés hazájába visszatérve magával vitte a kakaóbabok titkát. Spanyolország tehát a csokoládé sikertörténetének első állomása. A spanyolok sokáig őrizték a titkot, mert Európában csak a tizenhetedik században terjedt el a csokoládé. Eleinte maguk a spanyolok se fogyasztották szívesen a keserű italt, mígnem a mexikói spanyol apácák szerecsendióval, fahéjjal, cukorral nem kezdték ízesíteni...
A csokoládé a sütemények szerelmeseinek egyik legsokoldalúbb alapanyaga, hiszen gyakorlatilag minden megy hozzá, legyen szó akár, a meggyről, a chiliről, a málnáról, a karamellről, a vaníliáról, a fahéjról, a különböző magvakról, a tejszínhabról, vagy a fagylaltról. Süssünk minél több csokis sütit, mert ez az, amivel soha nem fogunk mellé!